Állandó balatoni program

A nyitva tartásról a települések honlapjain kell érdeklődnünk:)

Badacsonytomaj
Balatonboglár
Balatonederics
Balatonendréd
Balatonfüred
Balatonlelle
Balatonszárszó
Balatonszemes
Balatonszentgyörgy
Buzsák
Keszthely
Nagyvázsony
Örvényes
Siófok
Somogytúr
Tihany
Zalaszántó

Badacsonytomaj
Egry József Emlékmúzeum
A Balatont és Badacsonyt oly sokszor megörökítő nagy festő, Egry József háza ma emlékmúzeum, melyet a Folly Róbert által tervezett szerény házából alakítottak ki a galéria hozzáépítésével.
A szűkös, szintenként mintegy 30 négyzetméter alapterületű házacska annak idején egyszerre volt konyha, lakás, villa a családnak és puritán műterem a festőnek.

Ma itt a festő életútját bemutató dokumentumkiállítás látható. Az 1916-os keltezésű első balatoni képektől kezdve nyomon követhetjük Egry tájábrázolásának alakulását, színeinek kivilágosodását, az 1923-as Balatoni halászokig, amelyen már a víz és az alakok, a természet és az ember nagyszerű egységét láthatjuk.

Azt a panteista harmóniát, amely Egry 20-30-as évekbeli érett korszakát reprezentálja, az eredeti épülethez csatlakozó kétszintes galériában kiállított főműveket is jellemzi: a Szamaras ember, Szent Kristóf a Balatonnál, Kilátás Fonyód felé és a többi fényes balatoni kép.
A magyar piktúrának külön fejezete szól az expresszív hangvételű, posztnagybányai tájképfestészetről, amellyel Egry rokonítható.

Szegedi Róza Ház
A földszinten a szüret eszközei, edények, pinceszerszámok láthatóak. Az emeleten Szegedy Róza férje, a költő, Kisfaludy Sándor tárgyai, művei, munkásságának emlékei tekinthetők meg.
A vincellérházban megnyílt az 1967-es törzsanyagú Balatoni Almanach kiállítás, amely költők kézírásos balatoni verseit mutatja be. A gyűjteményben felfedezhetjük Kassák Lajos, Pilinszky János, Vas István és Illyés Gyula verssorait. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteménye 1999-ben csaknem ötven verssel gyarapodott, köztük Csoóri Sándor, Somlyó György, Tandori Dezső és Faludy György költeményeivel. A vincellérház bensőséges tárlata szellemi ínyencségekkel egészíti ki a múzeum tornácáról Tihany és Keszthely felé kitárulkozó balatoni képet.
1999 óta időről időre új, a reformkort idéző rendezvények gazdagítják a ház programját: elhangzanak a megzenésített bordalok, és ismét ropják a táncot a ház előtti füvön. Az emeleti szobákban a korszakkal kapcsolatos előadások hangzanak el. Új kiállítások is nyíltak: a szőlőművelést és a borászat tárgyait bemutató tárlatot ürmösreceptek, borversek teszik teljesebbé.

Balatonboglár
Bormúzeum
Balatonboglár központjától kb. öt kilométerre, délre fekszik Szőlőskislak, ahol az 1900-ban épült kastélyban bormúzeumot alakítottak ki.
Ezen a területen már a rómaiak is termesztettek szőlőt. A XX. század közepén hozták létre a Balatonboglári Állami Gazdaságot, mely már a szocialista időkben nemzetközi jelentőségűvé fejlődött.
A környék hagyományos és újonnan kinemesített szőlőfajtáinak termesztésén és borainak forgalmazásán túl először 1982-ben palackoztak itt pezsgőt. Három évvel később pedig az országban először itt töltöttek palackba kémiai tartósítószert nem tartalmazó, különböző ízű üdítőitalokat.
A hazai viszonyok között a legkorszerűbbek között számon tartott borászati részleg a Balatonboglári Borgazdaság Rt. néven nemcsak a borászati munkát, a dél-balatoni borvidék termelőinek érdekképviseletét, hanem a hagyományok őrzését is magára vállalta. Helyrehozták a szőlőskislaki kastélyt, amelyben bormúzeumot hoztak létre.

Balatonederics
Afrika Múzeum
A múzeumot dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász hozta létre. Értékes és különleges trófeáit, tanzániai néprajzi gyűjteményét helyezte el itt.
A múzeumi kiállításon csont- és fafaragványokat, trófeákat, állatbőröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait láthatjuk.

A múzeum a szezonban látogatható; az épület környékén kis szafaripark van, ahol afrikai állatokat láthatunk természetes környezetben: tevét, bivalyt és zebrát.
A vállalkozó szellemű látogató tevehajtásból még diplomát is szerezhet.

Balatonendréd
Kájel Csipkeház
A XX. század elején Kájel Endre református lelkész felesége honosította meg a faluban a csipkeverést. A hagyományok azóta is élnek. 1996-ban a család tervei alapján nyitották meg a Kájel Csipkeházat.
A múzeumi anyag a család hagyatékából és gyűjteményéből származik. Bemutatásra kerülnek az egykori csipketervek, de megismerkedhetünk a csipkeverés történetével is.
Az 1905 óta meghonosított kézművességet (mellyel valamikor több százan is foglalkoztak a településen) nem hagyják kihalni. Nem csak az idősebbek ismerik a csipkeverés fortélyait, tudásukat átadják már a kisiskolásoknak is. Így ők lehetnek a folytatói a csaknem százesztendős hagyománynak, ennek az ügyes kezet igénylő foglalatosságnak.

Balatonfüred
Jókai Múzeum
Jókai Mór 1870 körül építette nyaralóját. A ma emlékmúzeumként működő házban Jókai könyvei, kéziratai, tárgyai, felesége, Laborfalvy Róza színésznő emlékei láthatók.
Jókai Mór (1825-1904) és családja 1863-tól a nyarat rendszerint Füreden töltötte. Az 1870-ben épült kora eklektikus villa húsz éven át volt nyári rezidenciájuk. Jókai 1871-72-ben itt írta Az aranyember című regényét.
Az emlékmúzeum megnyitására hiteles leírások alapján rekonstruálták a villa korabeli berendezésének nagy részét. A déli veranda, a szalon, a dolgozó- és hálószoba, valamint az ebédlő nemcsak Jókaiék otthonát mutatja be, hanem bepillantást enged a híres fürdőhely életébe is. Füred a XIX. század végén a Balaton legnépszerűbb fürdő- és nyaralóhelye volt. Az épület egyik helyiségében az író és felesége, Laborfalvi Róza relikviái láthatók.

Balatonlelle
Kapoli Múzeum és Galéria
A XIX. századi parasztházban a két Kapoliról, a magyar népművészet kiemelkedő pásztorfaragóiról és munkájukról kaphatunk képet.
A Kapoli Múzeum és Galériában - az időszakos képzőművészeti kiállítások mellett - kaptak helyet idős és ifjabb Kapoli Antal karcolt és domborműfaragású fafaragványai.
A múzeumot 1991-től Ligeti Miklós szobrászművész leszármazottai bérlik.

Balatonszárszó
József Attila Emlékmúzeum
A tárlaton fotók, iratok, kéziratmásolatok, művészeti alkotások állítanak emléket a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének, aki életének utolsó napjait ebben a panzióban töltötte.
A múzeumépület a balatonszárszói villasoron lévő egykori Horváth-panzió épülete, ahol a költő, József Attila életének utolsó heteit töltötte (1937. november 5. - december 3.). A költő több hónapos szanatóriumi kezelés után érkezett a szárszói panzióba. Innen indult el december 3-án utolsó, végzetes útjára. Halálát az 1284-es tehervonat kerekei között lelte.
Az egykori panzió 1957-től József Attila életművének bemutatására szolgál, 1997-ben, a költő születésnapján - április 11-én - nyílt meg a nagyközönség számára Az utca és a föld fia című kiállítás.
A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából rendezett állandó kiállításon József Attila művei, kéziratainak kópiái, a róla készült fényképek, írások és képzőművészeti alkotások (Kondor Béla festményei, Nagy László versei stb.) idézik föl a tragikus sorsú költőóriás életútját.

Balatonszemes
Postamúzeum
A delizsánsztól a mozgópostáig című kiállítás bemutatja a postai szállítás történetét. Megismerkedhetünk a hír- és távközlés eszközeivel. Az udvaron postaautók, levélgyűjtő szekrények láthatók.
A régi térképek szerint a településen 1789-től működött a postaszolgálat. A régi faluszemesi postaállomás lóváltóállomásból, irodaépületből, vendéglőből, kocsiszínből és istállóból állt. Ezek közül csak az 1700-as évek elején, barokk stílusban épült istálló maradt meg.
A 7-es út mellett egy talapzatra állított "kariolkocsi" hívja fel a figyelmet a Postamúzeumra.

Reich Károly Emlékház
Itt született Reich Károly (1922-1988) grafikusművész, életművének legértékesebb darabjait 1991. óta kiállítás mutatja be.

Balatonszentgyörgy
Csillagvár
A Csillagvárat 1959-ben újították fel, és rendezték be a végvári vitézek életét tükröző bemutatóhelyet. A szobákban a korabeli használati tárgyak, képek mellett harci eszközök is láthatók.
A várat kis árok veszi körül. Az erősen vasalt kapun juthatunk az előcsarnokba, ahol egy csaknem 40 méter mély kút fogadja az idelátogatót. Csigalépcső vezet a pincébe és a padlásra. A pince kereszt alaprajzú, szárait négy egyforma, négyszögletes helyiség képezi. A földszint elrendezése is hasonló, de itt a helyiségek között a kintről jól látható, a csillag szárait alkotó kiugrások vannak. A hajdani toronynak csak az alapzata látszik.

Buzsák
Tájház
A régi paraszti világ tárgyait, eszközeit tekinthetjük meg a tájházban és az udvaron. Az egykori nagygazda telkén egy vert falú lakóház, egy istállóspajta és egy különálló, alápincézett magtár áll.
A konyha közepén álló szögletes kemencének szabad volt a füstnyílása. A fölötte levő tetőrésen távozott a füst, így télen, disznóvágás után a kéménykürtőben megfüstölődött a szAlonna, a kolbász, a sonka. A konyhából fűtötték a két szoba szeneskályháit is.
Az utcára néző első szoba a hagyományos buzsáki "tiszta szoba". A szokásos berendezésen kívül egykori használati tárgyakat is láthatunk itt: szövőszéket, rokkát. Különösen szép a szőttessel betakart, vetett ágy. A hátsó szobában a helyben készült szőtteseket és hímzéseket, valamint a falura jellemző pásztorfaragások legszebb darabjait csodálhatjuk meg.
Az istállópajtában vendégfogadót rendeztek be. A keményfából készült, terített asztalok ínycsiklandó ételekkel csalogatják a látogatókat. A nagyobb ünnepeken az ökörsütés sok vendéget vonz.
A magtárépületben megvásárolhatók a faluval kapcsolatos különféle kiadványok, a szőttesek, varrottasok, a népi iparművészet remekei.

Keszthely
Balatoni Múzeum
A megye legrégebbi - 1898-ban alapított - múzeuma mutatja be a tó környékén a legteljesebben a Balaton történetét.
Az emelet 11 termében tematikus kiállítás ismerteti meg a látogatót a Balaton kialakulásával; látványos diorámákban tanulmányozható a tó és környékének gazdag növény- és állatvilága.
Megismerkedhetünk a ma 600 m2-es tó létrejöttének érdekes momentumaival, megtudhatjuk, hogy maga a tó 20 000 éve keletkezett úgy, hogy vulkáni tevékenyéggel kísért hosszanti kéregmozgás következtében lesüllyedt a Balaton medre.
Az I. teremben a Balaton és környezetének geológiája tanulmányozható. Itt a különféle földtörténeti korok leleteit (kőzeteket, gyapjas orrszarvút, mamutcsontokat, rovarokat) állítottak ki.
A II. teremben a parti sáv növényeinek hasznosításáról kapunk képet. A nád-, sás- és gyékényszedő eszközöket, a nádazás szerszámait és az ezekkel készült termé-keket láthatjuk itt.
A III. terem a Kis-Balaton élővilágát tárja elénk, kitömött állatok - többek között barna réti héja, kis és nagy kócsag, vörösgém - életképbe állításával.
A IV.-V. terem a halászat történetét vázolja föl. Bemutatja például a balatoni halászeszközök fejlődésének, a keszthelyi halászcéhnek, a rekesztőhalászatnak, a jeges halászatnak az eszközeit, dokumentumait.. Láthatunk szigonyokat, halászkunyhót, bödönhajót, különféle hálókat. A földművelés története című részben a gabonatermesztés kialakulásáról ennek eszközeiről tájékozódhatunk, láthatunk fából készült ekét, boronát, kézi hajtású cséplőgépet, kézimalmot.
Továbbhaladva feltűnnek a takarmánygyűjtés, rétgazdálkodás, fűszernövény-termesztés tárgyai. Az ékszer- és viselettörténet című tárlat az újkőkortól a XX. századig tárja elénk a környék témához kötődő leleteit, ezek diadémok, arany és réz ékszerek, csüngők és felvarrható korongok, nyakperecek, tűk, övgarnitúrák. Az öltözet változása is nyomon követhető, hiszen ezek a tárgyak díszítették az egybeszabott ruhát, köpenyt, tunikát és tógát, stólát és az elmúlt két évszázad népviseletét. Igen szemléletes az agyagművesség története című rész, amelynek anyaga az újkőkortól a XX. századig terjed. Az agyagedények díszítési módjának változását követhetjük nyomon, a talpas tálak, urnák, mázas edények, csurgatott mázas edények, habán fajanszmintás edények sorát végignézve.
A fürdőélet és kultúra című tárlat Festetics Györgynek állít emléket, majd Hévíz jelenik meg korabeli képeslapokon, emléktárgyakon. Továbbhaladva az egykori színházi életről, majd a tó által kínált sportolási lehetőségekről kapunk képet. A hajózás története többek között a Széchenyi István által kezdeményezett gőzhajózásról, az első magyar gőzhajó vízrebocsátásáról emlékezik meg. A tó klasszikus hajóit egy terepasztalon mutatják be.
A Balaton környezetvédelme című részben egy műholdas felvétellel figyelmeztet bennünket arra, hogy a tó vízvédelme mennyire fontos feladat. Megdöbbentő látvány annak a több mint tíz, már kipusztult szárnyasnak a preparált gyűjteménye, amelyek már csak itt és élettelenül láthatóak.
A római kori kőtárban faragott kő épületelemek, sírkövek, sírládák és szarkofágok láthatók. A középkori kőtárban többek között néhány nagyon értékes darabot is megszemlélhetünk, ilyenek például a zalavári apátságból származó, XI. századi márványfaragványok és a vörsi határmegerősítő felirat III. István idejéből.
A Halápy János emlékszoba 23 képpel a Balaton híres festőjének életművéből ad ízelítőt. Az emeleti díszteremben és a földszinti időszaki kiállító termekben évente öt-hat, nagy érdeklődésre számot tartó történeti vagy képzőművészeti kiállítást rendeznek. A 380 000 tárgyat őrző gyűjtemény és a tudományos könyvtár a helytörténeti kutatók kincsesbányája.

Georgikon Majormúzeum
A Georgikon egykori tangazdasági majorja ma múzeum. A két nagy udvar köré csoportosuló épületek 1971 óta adnak otthont a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet bemutató kiállításoknak.
Az 1817-1825 között épített, többszintes magtár a maga korában a legkorszerűbb elvek alapján készült, ma műemléki védettséget élvez. A magtár pincéjében a hagyományos szőlészeti, borászati eszközökkel, a híres balatoni szőlők történetével ismerkedhet meg a látogató. A földszinten és az emeleten a közeljövőben készül el az új állandó kiállítás, amely a Georgikon 1797-1848, és a Gazdasági Tanintézet, illetve akadémia 1865-1945 közötti történetét mutatja be.
A Majorok népe című kiállítás pedig a majorsági gazdálkodás és a cselédség nehéz sorsú életét eleveníti meg. A padlástérben az épület eredeti funkciójához igazodóan A gabonafélék tisztítása és raktározása a XIX. században címmel rendeztek kiállítást.
A fedett színben látható hatalmas gőzeke működőképes, és jelesebb ünnepeken ki is gördül az udvarra. A főbejárat mellett vaskos tölgyfa talpakon áll a hagyományos kukoricagóré, a kocsiszínben kocsik, szekerek és különböző gépek tekinthetők meg, a hozzákapcsolódó helyiségekben a kovács- és a bognárműhely berendezése és eszközei kaptak helyet.

Helikon Kastélymúzeum
A múzeum kiállításai közül kiemelkedik a főúri életmódot és a Festetics család történetét bemutató rész, a könyvtár, a Windischgrätz trófeakiállítás, és a díszfegyver-kiállítás.
A Kristóf-szoba a gazdasági nagyhatalmat képviselő Festetics Kristóf nevét viseli, a teremben látható az egykori tekintélyes családfő egész alakos tölgyfa domborműve. Vele szemben fia, Pál márványmozaik képe függ, ő Mária Terézia bizalmas tanácsadója volt, és jelentősen gyarapította a családi vagyont.
Az I. Festetics György -emlékkiállítás névadója a család legkiemelkedőbb történelmi szerepet betöltő tagja, aki nagyon művelt, öt nyelven beszélő személyiség volt. A bécsi udvarral összeütközésbe került, mert támogatta a magyar katonáknál a magyar vezényleti nyelv bevezetését. Csalódottságában katonai pályáját otthagyva, birtokainak felvirágoztatásán fáradozott. Iskolákat alapított, Keszthelyen létrehozta a Mezőgazdasági Szakiskolát, az egyetem elődjét. Támogatta a művészetet, megalapította a keszthelyi Helikoni Ünnepségeket, ennek keretében gyakran vendége volt Kisfaludy Sándor és Berzsenyi Dániel is.
A tölgyfa lépcsőház impozáns mestermunka, gazdagon faragott a lépcső, és a falburkolaton a családi arcképcsarnok látható. A kápolna különleges építmény, emeleti szintjéről hallgatta a misét a Festetics család, míg a cselédek a földszinten tartózkodtak. A kastély különféle lakószobáit (kis szobák, kék szalon, sarok szoba, nagy szalon) a főúri élet korabeli tárgyaival rendezték be. A könyvtárat Festetics György alapította. A nagytermet 1799 és 1801 között építtette, a közgyűjtemény első darabjai még a XVIII. század első évtizedeiben kerültek a család tulajdonába, a törzsállomány jelentős részét György fia, László gyűjtötte össze. Festetics György elsőként nyitotta meg a könyvtárát a nyilvánosság előtt. A könyvállomány 1880-as években 35 000 kötet volt, amely a világháborúig 50 000 kötetre gyarapodott. A háború alatt a könyvtár nem károsodott, ezt követően a szovjet katonai parancsnokság és a város vezetői gondoskodtak megőrzéséről. A könyvtár jelenleg 80 000 kötetet őriz.
A Windischgrätz trófeagyűjtemény Nagy Endre zalai származású vadász jóvoltából került a keszthelyi múzeumba. A 272 darabból álló, négy világrészből származó trófeagyűjtemény egyharmada látható állandó kiállításon.
A kastély egy részében a Nemzeti Múzeum tulajdonát képező, 1100 évet átfogó díszfegyver-kiállítás látható. A déli szárny földszinti helyiségeiben időszaki kiállítások kapnak helyet. A bejárat feletti egykori ebédlő ma zeneterem, amelyben hetente rendeznek rangos koncerteket.
A Festeticsiek XIX. században épített, ezer négyzetméteres kocsiházában és lovardájában pedig az ország egyetlen Hintómúzeuma látható. A 2004. elején megnyílt bemutató valószínűleg 2004. végére válik teljessé. Az összességében 35 darabos gyűjteményben a Monarchia korabeli anyag a leggazdagabb, de látható az 1700-as években készült hintó is. A maga nemében páratlan műkincsállomány Középkelet-Európa egyik legnagyobb hintómúzeuma. A Festetics-kastély az ország egyik leglátogatottabb múzeuma, amelyben gyakran fordulnak meg neves államférfiak is.

Nagyvázsony
Kinizsi Pál Vármúzeum
A Kinizsi-vár négyemeletes lakótornya ma múzeumként működik. A kiállításokon láthatjuk a feltárás régészeti leleteit, az egykori élet kellékeit, a várról és a kolostorról készült meketteket.
A négyemeletes torony első szintjén börtönkiállítás, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem, a harmadikon az asszonyház, egy, a gótikus időkből megmaradt árnyékszékkel.
A negyedik emeleten ásatási leletek kaptak helyet és egy-egy makett a várról illetve a pálos kolostorról. A kőtárban az épületfaragványok mellett ott találjuk Kinizsi felesége, Magyar Benigna második férjének, Horváth Márk horvát bánnak a sírkövét is. Kinizsi Pál síremléke a kápolnában látható. A torony tetejéről szép kilátás nyílik a környékre.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A volt Schumacher-házban és az udvarán lévő gazdasági épületekben - a néprajzi kiállítások mellett - régi mesterségek szerszámait, termékeit is őrzik. A múzeum része a pajta, a pince és az istálló is.
A ház oromfala vakolatdíszes, udvari homlokzatán oszlopos tornác húzódik. Innen nyílnak a helyiségek, mindegyik külön bejárattal. Középen található a szabadkéményes konyha. A konyhában egy ünnepi ebéd főzésének az eszközeit mutatják be. A konyhából nyílik a kamra. Itt láthatók a főző- és tárolóedények, a lisztesláda, továbbá szalmából készült különféle szakajtók, hústartó, mérleg.
A hátsó szoba (lakószoba) régiesen berendezett, de itt helyezték el az utolsó vázsonyi takácsmester, Szauer Ágoston szövőszékét is. A bejárattól balra áll a zöldmázas szemeskályha. Nagyvázsony jelentős asztalos-és fazekasiparral rendelkezett, a kiállított tárgyak erről is tanúskodnak.
Az első szobában minden évben időszaki kiállításokat rendeznek, ahol bemutatkoznak az egykori kézműves mesterségek mai művelői is.
A pincében a szőlőművelés és bortárolás eszközei kaptak helyet.
A ház mögötti pajtában mezőgazdasági szerszámok és a gazdaságban szükséges eszközök találhatók.
A lakóházzal szemközti istállóban egy nagyvázsonyi rézműves-dinasztia utolsó képviselőjének, Pintér Rudolf rézművesnek teljes szerszámkészlete látható.

Örvényes
Malommúzeum
A műemlék vízimalom, hála a régiségeket kedvelő egykori molnárnak, ma múzeum: itt láthatjuk a már muzeális értékű edényeket, tárgyakat, a molnármesterség dokumentumait.
Ma Wöller István malomkutató üzemelteti idegenforgalmi látványosságként Örvényes malmát.

Siófok
Ásványmúzeum
A Kövecses-Varga Lajos által létrehozott magán-gyűjtemény a Kárpát-medence ásványait mutatja be. Az 54 üvegszekrényben háromezer gyönyörű "bányavirág" látható. Az ország legnagyobb alapterületű ásványkiállítását évente kb. 15 ezren keresik fel.

Kálmán Imre Emlékház
Az emlékházat a nagy zeneszerző, Kálmán Imre egykori szülőházában rendezték be. Látható itt a mester zongorája, eredeti kottái, használati tárgyai, az általa írt operettek bemutatóihoz kapcsolódó emlékek.
Az emeleti szobákban időszaki képzőművészeti kiállításokat is rendeznek.

Somogytúr
Kunffy Múzeum
Bosnyák-kúriában élt és alkotott a nagy magyar festő, dr. Kunffy Lajos. Egykori lakhelyén ma a művész számos értékes festménye és személyes tárgyaiból összeállított kiállítás látható.
Kunffy Lajos előbb jogot végzett, majd államtudományi doktorátust szerzett, de ezzel párhuza-mosan a budapesti képzőművészeti főiskolára járt. Kiállított Münchenben, Párizsban, ahol a Becsületrend lovagkeresztjét is megkapta.
Művészeti törekvéseivel a plein air, azaz napfénnyel és levegővel átitatott természeti látvány igazságait szépségeit kutatta. Megörökítette a magyar táj képeit, hangulatait, híresek a cigányokat ábrázoló művei. 1913-tól 1962-ben bekövetkezett haláláig Somogytúron élt.
A parkban található a festő és felesége végleges nyugvóhelye.

Tihany
Babamúzeum
Az 1997-ben megnyílt magángyűjteményben aprólékos gondossággal felszerelt babaszobák, konyhák, egyedi eszközök, játékok láthatók.
A babák között vannak XIX. századiak és porcelánbabák is. Érdekes a gyűjtemény gyereknek, felnőttnek egyaránt. A Babamúzeum nagyon közel van az apátsági templomhoz, a Pisky sétányon keresztül is elérhetjük.

Bencés Apátsági Múzeum
Az apátság épülete ma újra egyházi célokat szolgál, egy része pedig múzeum. Különlegesen szép a Kőtár, de időszaki egyházművészeti, képzőművészeti kiállításokat is rendeznek a múzeumban.
Az épület nevezetessége az is, hogy az utolsó magyar királyi pár, IV. Károly és felesége, Zita királyné itt töltötték utolsó magyarországi napjaikat 1921. október 26-tól 31-ig, mielőtt Madeira szigetére száműzték őket. A szobák, melyeket a királyi pár használt, ma a múzeum részeként megtekinthetők.
Az Apátsági Múzeumban megtekinthető a barokk templom restaurált kórusa és sekrestyéje. A templom faragott berendezését és a karzatot Stuhlhof Sebestyén (1723 k.-79) laikus szerzetes készítette 1752-64-ben. A templom történetéhez kapcsolódik A barokk feltámasztása a tihanyi apátsági templomban című restaurálási bemutató.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A múzeum parasztházai a jellegzetes tihanyi épületeket mutatják be: a halászcéh házát, a fazekasházat, egy gazdaházat, valamennyi eredeti helyén álló, kiállítással berendezett népi építészeti emlék.
A Halászcéh házban tartotta a halászcéh évente a céhmesterválasztó gyűlést, a céhlakomákat, itt őrizték a céh tulajdonát, a céhládát, a céhkorsót.
A berendezett szoba-konyha mellett a legtöbb látnivalót a halászati eszközöket bemutató fészer kínálja. A nyári és téli halászati szerszámok, speciális eszközök mellett az egyetlen fatörzsből készült bödönhajó és az újabb típusú deszkahajó a kiállítás fő érdekessége.
A halászat tipikus foglalkozás volt ezen a vidéken, különösen érdekes volt a gardafogás, a "látott hal" fogása, mely úgy történt, hogy a hegyen álló illető, aki látta a tóban vonuló halakat, jelezte a vízen lévő társaknak, hova vessék ki a hálót. A sikeres halfogás után nagy mulatozás, ünnep volt, melynek során a halászverbunkost táncolták. Ezt a szokást Herman Ottó is megörökítette.

Zalaszántó
Tájház
A tájház érdekessége, hogy az eredeti gazdaságot háziállatokkal együtt mutatják be.